Mire utal Orbán legújabb magyar-latin mondása?

„Eb ura fakó, Ugocsa non coronat” – zárta beszédét a Parlamentben Orbán Viktor, akit hétfőn ötödik alkalommal választottak Magyarország miniszterelnökévé. A kormányfő közismerten vonzódik a közmondásokhoz, kedveli a karakteres, lakonikus szállóigéket, és ezúttal is hasonlóval állunk szemben: az újdonság annyi, hogy e mondat ebben a formában tökéletesen a miniszterelnök politikai karakteréhez lett igazítva.

Merthogy a valóságban így, együtt feltehetően még soha nem hangzott el, két különböző korból származó anekdotikus rész összeolvasztásáról van szó.

Eb ura fakó

A szabadságharc csúcspontján, amikor az ország legnagyobb része már a kurucok fennhatósága alatt állt, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemként országgyűlést hívott össze Ónodra 1707. május 31-én. A diéta június 13-án kikiáltotta a Habsburg-ház trónfosztását, állítólag ekkor kiáltott fel a fejedelmi kormányzóvá megválasztott Bercsényi Miklós: „Eb ura fakó, József császár nem királyunk!”

A fakó kutyát jelent, a kifakadás valami olyasmi jelentést sűrít magába, hogy eb kutyák felett uralkodjon, József nem a királyunk, nekünk ugyan nem parancsol.

Bercsényi indulatos kitörése a dacos ellenállást, a függetlenséget szimbolizálta, és teszi azt ma is szállóigévé váltan.

Ugocsa non coronat

Az Ugocsa non coronat latin kifejezés, eredetéről két elképzelés is létezik. Az egyik 1527-be vezet minket, amikor a mohácsi csata után Szapolyai János korábbi erdélyi vajda és Habsburg I. Ferdinánd osztrák császár küzdött a trónért. A belviszály nyomán az ország két részre szakadt két király alatt, majd nevető harmadikként Szulejmán szultán elfoglalta Budát, és megszállta hazánk középső részét.

A lényeg viszont, hogy amikor Ferdinánd 1527-én koronázásra hívta a rendeket, Ugocsa vármegye e lakonikus mondattal felelt: Ugocsa non coronat, vagyis Ugocsa nem koronáz.

A másik verzió úgy szól, hogy 1722-ben kezdődő országgyűlésen hangzott el, amint a rendek a Pragmatica Sanctiót, azaz a Habsburgok leányági öröklését lehetővé tevő törvényt tárgyalták. VI. Károly császár ugyanis fiú híján leányának, Mária Teréziának szánta trónját, amit végül több mint évtizednyi kemény „munka” árán, 1723-ban sikerült a magyarokkal is szentesíttetnie.

Az említett gyűlésen a coronat vagy a non coronat kifejezésekkel lehetett szavazni, és állítólag egyedül Ugocsa vármegye követe szavazott non coronattal.

Dávid Góliáttal szemben?

Bármelyik verziót fogadjuk el, van egy dacos bája, tekintve, hogy Ugocsa a Magyar Királyság legkisebb, mondhatni legjelentéktelenebb megyéje volt: tiltakozása vagy támogatása a világon semmit nem jelentett. A történeti mondásban ezért van egy jó adag irónia, és még ez is benne lehetett Orbán patikamérlegen mért szavaiban a kis ország igaz harcáról a világgal szemben.

Rögtön e kijelentése előtt ugyanis úgy fogalmazott, hogy Magyarország vált a nyugati világ utolsó keresztény-konzervatív bástyájává. Szerinte máshogy építik az országot, mint a globalista fősodor, és akár meg is férhetnének egymás mellett, de Brüsszel ma kizárólagosságra törekszik: „Eb ura fakó, Ugocsa non coronat”.

A miniszterelnök-választásról itt olvashatja beszámolónkat, a beszédből idézett részletről pedig itt.

The post Mire utal Orbán legújabb magyar-latin mondása? first appeared on 24.hu.