Nagyon sokba kerül a magyar rezsicsökkentés, az Európai Bizottság szerint kiigazítás kellhet

A háború következtében megdráguló import, a kereskedelmi fennakadások, a magasabb kockázati prémium visszafogják a magyar gazdaság növekedését, emeli az inflációt és rontja a külső egyensúlyunkat – véli az Európai Bizottság, mely hétfőn tette közzé tavaszi gazdasági előrejelzését. A testület szerint az idén 3,6%-ra lassulhat a magyar GDP-növekedés, majd 2023-ban már csak 2,6%-kal bővülhet a gazdaság – írja a Portfolio.hu.

Brüsszelben úgy gondolják, hogy a magyar rezsicsökkentés hosszútávon fennmarad majd, a teljes előrejelzési horizonton, vagyis 2023 végéig nem várnak ebben változást.

Az Európai Bizottság szerint további intézkedések nélkül nem fog teljesülni a kormány 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycélja. Az idén 6 százalékos deficittel számolnak, és szerintük jövőre csökkenhet 5% alá, az idei terv szintjére a hiány. Ez részben az év elején végrehajtott kormányzati kiadásoknak, illetve a magasabb energiaszámlának köszönhető.

A rezsicsökkentés fenntartása jelentős veszteségeket okoz majd a többségében állami tulajdonú közműszektornak

– emeli ki az előrejelzés. Azzal számolnak, hogy tőkejuttatásként 2022-ben a GDP 1,1 százalékát (mintegy 700 milliárd forintot), jövőre pedig további 0,7 százalékát kell a szektornak biztosítani a költségvetésből. A magasabb költségvetési hiány miatt a Bizottság azzal számol, hogy az államadósságunk idén csak minimálisan csökken majd, a 2021 végi 76,8 százalékról a GDP 76,4 százalékára, majd 2023 végére 76,1 százalékra.

A költségvetési politika kapcsán továbbra is komoly kockázatokat lát a Bizottság a nominális GDP-növekedés bizonytalansága, az erős kiadási nyomás és amiatt, hogy bizonytalan, milyen válaszokat ad a kormány a magas energiaárakra.

The post Nagyon sokba kerül a magyar rezsicsökkentés, az Európai Bizottság szerint kiigazítás kellhet first appeared on 24.hu.