A videójáték önmagában senkit nem tesz agresszívvá

A gamer kultúra évek óta jelen van a hétköznapjainkban, azonban továbbra is rengeteg tévhit kering a közösség tagjairól. Sokan állítják, hogy a videojátékok erőszakra nevelnek, és az azzal töltött idő ronthat szociális kapcsolatainkon. Az időtöltést pozitív hatásairól azonban jóval kevesebb szó esik, többek közt emiatt jött létre 2014-ben a NetCoGame JátékosLét Kutatóközpontja, amely idén már 11. alkalommal vizsgálja a magyar gamer közösségeket.

Juhász Gergő, a kutatóközpont szakmai vezető-helyettese szerint a téma iránti érdeklődést jól mutatja, hogy már az első kutatásukra közel tízezer fő válaszolt önkéntes alapon. Az évről évre megismételt felmérés során pedig ki is rajzolódtak bizonyos mintázatok. Pontosan látják például, hogy mennyit költenek és mennyit játszanak a magyar játékosok, hogyan alakult az életkoruk, vagy azt, hogy hogyan változott a hölgyek aránya.

A nemzetközi, elsősorban amerikai trendek azt mutatják, hogy a hölgyek aránya 45 százalékra nőtt, az átlag életkor pedig 34-35-re emelkedett, azonban a tengerentúlon a kitöltők 60 százaléka telefonon játszik. Magyarországon a kitöltőink csupán 20 százaléka játszik mobilon. Főleg a semi-hardcore és hardcore gamerek irányába tolódott el a kutatásunk, ezért nálunk az átlagéletkor és a hölgyek aránya is csökkenni kezdett egy idő után. Most az átlag életkor 24 év körül mozog, és a női játékosok aránya is hasonló

– teszi hozzá Juhász Gergő, aki szerint a függőség nem a játék révén alakul ki, az csak a függőség tárgyának a közvetítő csatornája. Kiemelte, sokan kötik össze az online játékokat az agresszív magatartás kialakulásával is, azonban a videójáték nem tesz minket agresszívabbá, vagy kevésbé agresszívvá, egyszerűen csak felerősíti az alapvető hangulatunkat.

Egy másik tévhit szerint a játékokból semmit nem lehet tanulni.

Egy amerikai kutatás azonban rámutatott, hogy könnyebben hoznak meg döntéseket az életükben azok, akik gyakran videojátékoznak. Juhász Gergő szerint továbbá idegen nyelv tanulására is jó lehet a játék, ma ugyanis a fiatalok, vagy sorozatok vagy játékok által tanulják meg a nyelvet. A szakértő szerint a játékok révén élmény alapon tanulható meg az idegen nyelv, hiszen folyamatosan külföldi, különböző akcentussal beszélő személyekkel szükséges kommunikálni, ráadásul az előrejutás érdekében a játékosok folyamatosan motiválva vannak arra, hogy megkeressék egy-egy szó jelentését, amely az élmény révén meg is marad bennük.

A játékok világa a szabadságról szól; megmutatja, hogy a nehéz helyzetekben milyen alternatív megoldási lehetőségek lehetnek, mik lehetnek azok a szerepek, világok, mini társadalmak, kapcsolatok, amelyek komoly segítséget nyújthatnak a való életben. A játék számomra egy látásmód, amely jobbá teheti az életünket; egy olyan különleges érték, amely mindenkihez szól, és újrarendező szabályaival képes felülírni még azokat a sztereotip képeket és előítéleteket is, amelyek a játékon kívüli világban megoldhatatlannak és feloldhatatlannak tűnnek

– mondta dr. Fromann Richárd, a JátékosLét alapítója, aki ezen kutatások alapján készítette el doktori munkáját. A kutatóközpont szakmai vezető-helyettese elmondta, a játékosok 70 százaléka a való életben is találkozik a csapattársaival, a kitöltők 19 százaléka pedig  játék alatt hozott létre kapcsolatot egy társával.

A kérdőív kitöltése hamarosan megújul. Az évenkénti egy nagy felmérés helyett ezentúl kisebb és specifikusabb témákra osztják azt. A kutatás célja azonban változatlan, a NetCoGame JátékosLét Kutatóközpont munkatársai szeretnék megmutatni a világnak, hogy a játékok igenis jók, a játékosokkal szemben felállított negatív sztereotípiák pedig nem igazak. A játékosoknak szeptember 16-ig van lehetőségük részt venni a kutatásban.

The post A videójáték önmagában senkit nem tesz agresszívvá first appeared on 24.hu.