Koszovó, ahol a politikai megnyilatkozások esetenként erőszakba torkollanak

2022 augusztusában ismét a szerbek és az albánok közötti feszültségről szóltak a hírek a nyugat-balkáni országban. A konfliktusnak az átlagosnál is nagyobb jelentősége volt Magyarország számára, mivel a NATO KFOR missziójának 2021 ősze óta magyar parancsnoka van.

Magyar katonák a művelet kezdete, azaz 1999 óta vesznek részt a NATO ma már egyetlen katonai missziójában, ám az elmúlt években a Magyar Honvédség szerepvállalása jelentősen nőtt, 2021-ig a negyedik legnagyobb hozzájáruló nemzetté vált.

Időről időre fellángol az erőszak

A KFOR feladata a kezdetek óta a biztonságos környezet megteremtése Koszovó területén, és ezt több-kevesebb sikerrel ellátja. Az elmúlt több mint húsz éveben időről időre fellángol az erőszak az albán többség és a szerb kisebbség között, és olykor – az elmúlt évtizedben ritkán – halálos áldozatokat is követelt. Ezek azonban extrém esetek, ennél sokkal többször éleződik ki a viszony vagy a pristinai kormány valamely intézkedése, vagy a Koszovót továbbra is sajátjának tekintő Belgrád, illetve az észak-koszovói szerbek lépése miatt.

A „forgatókönyv” szinte mindig azonos: a politikai megnyilatkozások egy ponton megmozdulásokká eszkalálódnak, a koszovói szerbek lezárják a Szerbia felé vezető közutakat, barikádokat építenek, autókat gyújtanak fel, ami kiváltja a KFOR reagálását. Persze nem mindegy milyen ez reakció, hiszen szerb oldalon is sokszor inkább csak a figyelemfelhívás a cél. Számos alkalommal elég a KFOR parancsnokának diplomáciai közvetítése a felek között, és csak ritkán van szükség arra, hogy a katonák el is hagyják a laktanyát tömegoszlató, „barikádoszlató” szerepben. Ez a veszélyes feladatkör első körben a magyar katonák dolga évek óta, de szerencsére az elmúlt egy évben nem volt szükség ilyen bevetésre.

Czeglédi Zsolt / MTI Katonák a Magyar Honvédség KFOR Kontingens 22. váltásának zárógyakorlatán az 5. Bocskai István Lövészdandár Vay Ádám Kiképző Bázisán Hajdúhadház közelében 2020. január 30-án.

Folyamatos a járőrözés

Mit csinál akkor több ezer katona, ha nem kell a szerbek vagy az albánok ellen felvonulni? A hétköznapokban folyamatos a járőrözés, a különböző nemzetek katonai járművei járják Koszovó útjait, hogy a jelenlétükkel nyugtassák a szemben álló feleket. Másrészt a misszió felderítői és úgynevezett Összekötő és Megfigyelő Csoportjai a lakosság hangulatát, annak változását monitorozza, és néha segítenek a helyiek vagy akár az önkormányzatok hétköznapi problémáinak megoldásában. És persze folyamatosan készülnek arra, hogy mi van, ha még is ki kell menni tömegoszlatási feladatokra. Ez a civil szemmel brutális, adrenalinbombával felérő feladat állandó fizikai és mentális tréninget kíván a katonáktól.

A KFOR vezetését az elmúlt évtizedben szinte folyamatosan Olaszország látta el, mely az Egyesült Államokkal közösen a legnagyobb hozzájáruló ország. 2016-ban merült fel először, hogy ezt a „hagyományt” megszakítva egy időre Magyarország biztosítsa a parancsnokot, ám mint az események is mutatják, majdnem öt évbe telt, mire a NATO-ban megszületett a döntés arról, hogy a missziónak magyar parancsnoka lehet.

A siker kulcsa Márkusz László egykori koszovói nagykövet szerint a külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium rámenőssége és makacssága volt, mert a többi tagországot nem volt egyszerű meggyőzni, hogy egy kis közép-európai ország az egykori Varsói Szerződés tagjai közül, amely még sosem vállalt parancsnoki beosztást, képes egy ilyen volumenű feladatra. Kajári Ferenc tábornok megbízatását a KFOR élén ennek tükrében kell értékelni, hiszen az 1999 után csatlakozott közép- és kelet-európai országok tábornokai még sosem álltak NATO-misszió élén.

Kajári vezérőrnagy 2021 novemberétől látja el a feladatot, és a parancsnoki beosztás egyben a katonai létszám további növelésével is jár. A KFOR 2022. februári kimutatása szerint a magyarok létszáma 469 fő, míg a teljes létszám 3764. Mint említettük, a két a legnagyobb hozzájáruló nemzet az USA és Olaszország, körülbelül 630-630 fővel. A missziónak 28 ukrán tagja volt egészen nyárig, amikor Ukrajna kivonta erőit. Azonban nem Kijev volt az egyetlen nem NATO-tag résztvevője a missziónak, Svájc és Ausztria (mindkettő jelentős albán vendégmunkás/kisebbségi közösségnek ad otthont) 180-200 fővel vesz részt benne.

Bruzák Noémi / MTI Novák Katalin köztársasági elnök a NATO koszovói missziójában szolgáló magyar katonáknál tett látogatásán a Novo Selo-i táborban 2022. szeptember 13-án. Az államfő mellett Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka.

A magyar szerepvállalás magját több mint egy évtizede az úgynevezett harcászati tartalék zászlóalj jelenti (KFOR Tactical Reserve Battalion), amely a mindenkori parancsnok közvetlen alárendeltségében működik. Most ez Kajári tábornokot jelenti, de korábban olasz volt a parancsnok. Ennek a közvetlen alárendeltségnek az a jelentősége, hogy az egység mindenkor a KFOR vezetésének a szeme előtt van, bármilyen azonnali feladatra őket indítja a parancsnok, az ő elsődleges feladatuk a már említett tömegoszlatási képesség (és nekik kell betanítani erre a feladatra a többi hozzájáruló nemzet katonáit a KFOR-ban).

Tömegoszlatási képesség

Mint azt a helyszínen volt szerencsénk megtekinteni a CRC (Crowd and Riot Control – Tömegoszlatás) nagyon komoly kiképzést és gyakorlást igényel. Egy szakasznyi vagy századnyi katonának kell koordinálni a mozgását folyamatosan, miközben a plexiüveg mögül, izzadva, beszűkült látással kell „érezni” a társak helyzetét és környezet változását.

A CRC feladat során a katonák egyfajta falanxot alkotnak pajzsaikat maguk elé tartva. Ennek a falnak szorosan kell illeszkednie végig, hogy a potenciális ellenség vagy a tüntetők ne tudjanak áttörni rajta, a felszerelést vagy egy-egy katonát kiragadni a falanxból. A látszólag egyforma fekete felszerelésben vonuló katonai „masszában” a szerepek pontosan fel vannak osztva. A „pajzsosok” szerepe egyértelmű, mögöttük a sorparancsnokok rendezik, terelgetik, tartják össze a pajzsosok „falát”, vagy ha kell lecserélik az egész sort, hogy pihentessék – akár mentálisan is – a katonákat.

A falanxban vannak felcserek, „kiemelők” és más feladatkört ellátó katonák, akiknek együtt az a feladata, hogy a csoport megbonthatatlan legyen, ugyanakkor hatékonyan lépjen fel az erőszakos tüntetőkkel szemben. Ez még mindig csak a tömegoszlatási képesség egy része, hiszen egy ilyen fellépés során műszaki alakulatokra (műszaki akadályok elbontása), felderítőkre és mesterlövészekre is szükség lehet.

A KFOR felépítése egy olasz és egy amerikai szektoron alapszik. Mindkettőben található egy úgynevezett kinetikus és egy nem kinetikus zászlóalj, illetve egy logisztikai csoport. A KFOR parancsnokának közvetlen alárendeltségében egyebek mellett a már említett harcászati tartalék zászlóalj és egy felderítő zászlóalj van.

Az elmúlt években a magyar szerepvállalás elsősorban a harcászati tartalék zászlóalj állományának biztosítására fókuszált, Összekötő és Megfigyelő Csoport és törzsbeosztás biztosítása mellett. A parancsnoki feladatok ellátása 2021-2022-ben további beosztások kötelező vállalásával is járt, ami további 30-40 fővel emelte a létszámot. Kajári tábornok megbízatásának végével valószínűleg visszaáll a „régi” rend, a magyar kontingens létszáma visszacsökken, de a harcászati zászlóaljjal járó szerep továbbra sem változik.

A szerző a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, a Károli Gáspár Református egyetem oktatója.

The post Koszovó, ahol a politikai megnyilatkozások esetenként erőszakba torkollanak first appeared on 24.hu.